Emlék
2007.07.27. 14:54
Emlék
Egyedül vagyok, szótlanul lehunyom szemem. Egy más világba repít a képzeletem. Lágy női hangot hoz felém a táncoló szellő, Eddig rideg lelkemből érzelem tör elő.
Egy könnycsepp folyik végig az arcomon, Eszembe juttatja a gyermekkorom. Látom magam előtt a régi emlékeket, Ahogy gondtalan táncoltam végig az éveket.
Olyan tiszta még a gyermeki jellem, Csupa ragyogást látni kacagó szemében. Boldog mosollyal fogadja a nevetőt, Könnyes arccal öleli át a könnyezőt.
Lassan kinyitom szemem, a jelenben vagyok, Az ég tengere bíborvörösben ragyog, A bánat kapzsi szele járja át szívemet, Nem állíthatom meg a rohanó életet.
Egy apró kezet érzek a vállamon, De hiába keresem, csak a szívemmel láthatom. Suttogást hallok vagy talán csak képzelek: ”Én vagyok a múltad, itt vagyok veled.”
|